Fel | Kezdőoldal | Kategóriák | Tartalom | Linkek | Irodalomjegyzék

SZTTKSzcientológiai Tudást Tanulmányozó Kör

Buddhizmus - Szcientológia

Mottó:

„Jó annak, aki a vallásos babona szálait el tudja szakítani és aki magasszellemű, bölcs mestert keres.
Jó annak, aki a gazdagság csábításának ellen tud állni.
Jó annak, aki a társaséletről le tud mondani, hogy embertől távollévő helyen a magányban éljen.
Jó annak, aki becsvágytól függetlenítve, az étel és ital örömeiről le tud mondani.
Jó annak, aki elhatározza, hogy soha, sem a más, sem a maga önző céljait nem szolgálja és elhatározása mellett ki tud tartani.
Jó annak, aki felismeri, hogy az érzeki világ káprázat, ettől a káprázattól magát el tudja oldani és teljesen a szellemnek tudja magát szentelni.” (Tibeti misztériumok)

A táblázatos összehasonlításban nem említettem meg egy fontos tényt: Hubbardot több helyen próbálják meg úgy beállítani, mintha ő lenne Máitréja, aki a buddhista hagyomány szerint a mi világkorszakunk ötödik buddhája. Erről és más furcsaságokról lesz szó az alábbiakban.

Mi is a cél?

Már első olvasásra is elég furcsának tűnik, hogy a szcientológia célja egy bűnözés, háborúk és elmebetegségek nélküli civilizáció megteremtése - ami szép és kívánatos szerintem is, csak éppen alapjaiban mond ellent a buddhista szemléletnek. Akkor viszont miért vallják gyökerüknek a buddhista tanokat? Minek kiépíteni, fejleszteni azt, ami értéktelen, aminek éppen a megszüntetésére törekednek a buddhisták? Hiszen az ő céljuk éppen a lét körforgásából való kiszállás, a mókuskerék elhagyása - mert a vágyak, a ragaszkodás csak szenvedést szülnek, melyek újra termelik az életet. A cselekvéstől való elfordulás, a földi lét megvetése, és a létszomj megszüntetése viszont lehetővé teszi, hogy az ember megszabaduljon a lét rabságából. Ráadásul ez a civilizáció úgyse maradhatna fennt sokáig, mert a világkorszakok jönnek-mennek, sőt, az egyes korszakokon belül is állandóan hanyatló és virágzó időszakok váltják egymást a buddhisták szerint. Persze ettől még létre lehetne hozni egy ideális társadalmat, csak tudni kell, hogy ugyazan a sors vár rá, mint Atlantiszra...

Máitréja

Máitréja, világkorszakunk ötödik buddhája, „a szeretettel teljes” nevet viseli. A név már eleve elgondolkodtató, hiszen Buddha azt tanította: ne gyűlöld ellenségedet - Máitréja ezek szerint különösen toleráns személyként fog alászállni a földre. Egy helyen azt olvasni a szcientológusoktól: csak az idő fogja eldönteni, hogy L.R.Hubbard volt-e az ötödik buddha - és itt jön a sokat sejtető három pont. Ezzel az egybeeséssel van egy alapvető probléma: egy darabig még az istenek egében fog tartózkodni a szeretettel teljes... Van ahol csak annyit írnak a szakkönyvek, hogy pár ezer év múlva jön el, van ahol a két és fél ezer év szerepel, Schmidt könyvében azonban egyértelműen a Buddha után 5000 évvel meghatározás áll. S mivel Buddha i.e.480 körül halt meg, még nagyjából évet kell rá várni - és addig nem is inkarnálódik újra (tehát Hubbard még egy korábbi megtestesülése sem lehetett Máitréjának). Úgy látszik, a „csak az idő fogja eldönteni” arra utal, hogy csak idő kérdése, mikor veti össze valaki végre ezt az elméletet a tényekkel...

Szeretet

A buddhista „szeretet” fogalom nem egyezik meg a keresztény „szeretet” fogalommal, mivel ez utóbbi ragaszkodás, ami szenvedést szül. Inkább a mindenki iránt tanúsított passzív jóindulatot jelenti, s azt, hogy ellenségeinket sem szabad gyűlölnünk. Nemhogy a Jézusi etikának (ellenségeidet is szeresd), de még Buddha etikájának sem tesz eleget a szcientológusok mentalitása.

„A világ azóta sokat változott!”

Az index fórumon ez volt az egyetlen ellenérv, amit felhoztak vitapartnereink nézőpontuk mentségére - miután váltig állították, hogy a buddhizmussal szoros kapcsolatban áll a szcientológia, s arról is meséltek, hogy Hubbard milyen sokat beszélt a buddhizmusról. Csakhogy ez nem lehet érv, két okból sem.

Egyrészt, egy ilyen nagy léptékekben gondolkodó kultúra, mint az indiai, nem tekint pár ezer évet sok időnek. Maitréja még el se jött, az emberek 80000 évig élnek a virágzó szakaszokban (a hanyatlókban 10 évig), a világkorszakok legalább négy milliárd évig tartanak, és így tovább.

Másrészt a világ lényege semmit se változott, legfeljebb a földi élet - attól viszont elfordul Buddha. A Tan mindig is megmarad, lényegét tekintve nem változik (vagy akkor már csak névleg van köze az eredeti tanhoz) - ráadásul már megíródott az egész univerzum sorsa, természete, már nem először játszódik le a körforgások kavaládja. Nem lehet ennyire újat mondani anélkül, hogy ellentmondásba ne kerülnénk a buddhizmussal. Aki ennek ellenére ilyet állít, az nem érzi a buddhista szemléletet.

„Nem hasonlít, de nem is baj!”

Véleményem szerint ez lehetne az egyetlen tartható álláspont. Csakhogy ezt nem vallhatják a szcientológia hívei anélkül, hogy el kelljen ismerniük: félrevezették őket. Valószínűleg ezért nem hallottuk a fórumon sem, s nem is hallhatjuk - legfeljebb újonc szcientológusoktól, akik homokba dugják a fejüket, hogy ne hallják az elődök történetét...

Mit mond a buddhizmus?

Ha nem tekintjük vallásnak a szcientológiát, akkor a léthez való makacs ragaszkodásuk miatt azt kell mondjuk, hogy a szcientológusok alacsonyabb rendű lényként fognak újjászületni, magatartásukkal csak rontják helyzetüket.

Ha vallásnak tekintjük, s elvonatkoztatunk a sok furcsaságtól, akkor szembetaláljuk magunkat az indiai vallások - nyugaton nem igen divatos - igen nagyfokú toleranciájával. Vagyis a szcientológia elvileg tekinthető az igazság egy arcának, csak hozzá kell tenni: az igazság ezen arcai az alacsonyabb karmikus szinten levő embereknek szólnak, s így nem túl okos a buddhizmussal való kapcsolatot hangoztatni. Legalábbis olyanok előtt nem, akik kicsit többet tudnak a kelleténél...


Vissza az előző oldalra