Fel | Kezdőoldal | Kategóriák | Tartalom | Linkek | Irodalomjegyzék

SZTTKSzcientológiai Tudást Tanulmányozó Kör

Vállalkozó szcientológia egyház • Térítés, terjeszkedés, terápia

(Magyar Hírlap 1997. február 1.)

Az amerikai támadások s az International Herald Tribune-ban hozzá intézett nyílt levél után Helmut Kohl kancellár a legokosabbat tette, amit tehetett: hallgatott. Tiltakozott helyette Klaus Kinkel külügy-, Norbert Blüm munkaügyi és Claudia Nolte családügyi miniszter, gyalázatosnak és ízléstelennek nevezve az összehasonlítást a mai Németország és a náci birodalom között. A német állam kínos csetepatéba bonyolódott a szcientológia-egyházzal.

A január 9-én hirdetésként megjelent levél, hasonlóan korábbiakhoz nagy amerikai lapokban, párhuzamot von a náci zsidóüldözések és a szcientológusok „szervezett üldözése” között a mai Németországban. „A harmincas években a zsidók. Ma a szcientológusok” – áll a levélben, amelyet több mint harminc hollywoodi sztár, köztük Dustin Hoffman és Oliver Stone írt alá. Ellentétben más filmcsillagokkal (mint például Tom Cruise és John Travolta) ők nem hívei a szcientológiának – hangsúlyozzák az aláírók. De egy véleményen vannak az egyház nemzetközi elnökével, Heber Jentzschcsel, aki ugyancsak teljesen komolyan beszél „a fasizmushoz való visszatérés árulkodó jeleiről” Németországban. Az összehasonlítást nem utolsósorban zsidószervezetek kérik ki maguknak mind Németországban, mind az Egyesült Államokban. „Azt gondoltam, nincsenek egészen az eszüknél” – kommentálta az amerikai művészek levelét a náci koncentrációs táborokat megjárt író, Jurek Becker.

Diszkrimináció

Ha a zsidóüldözésekhez nehezen hasonlítható is, annyi biztos, hogy Németországban államilag diszkriminálják a szcientológusokat, időről időre kampányt folytatnak ellenük a médiában, és többnyire igen rossz hírük van. A diszkrimináció tényei megjelennek az ENSZ és az amerikai külügyminisztérium emberjogi jelentéseiben, amerikai politikusoknak a német kormányhoz intézett leveleiben, kitűnő hivatkozási alapul szolgálva a szcientológia-egyház számára.

Így például évek óta vitatják s helyenként meg is próbálták Németországban a szcientológusok titkosszolgálati megfigyelését. Bajorországban tavaly megtiltották közalkalmazotti foglalkoztatásukat. Ha a bonni munkaügyi miniszteren múlna, ugyanez történne országosan is. De már a szcientológusok kitiltása a munkaközvetítésből sem állta meg helyét – első fokon – a bíróság előtt. Nem fogadnak be szcientológusokat politikai pártok sem, hívőként ismert művészek aligha számíthatnak állami támogatásra.

Védekezés és fenyegetőzés

Mivel a szcientológusok demokratikus jogállammal állnak szemben, van lehetőségük a védekezésre. Módszereik nem nagyon különböznek „elnyomóik” eszközeitől: bírósági perek és felvilágosító kampányok, amelyek mindamellett nemcsak a diszkrimináció leküzdését, hanem bírálóik elhallgattatását is szolgálják. E kritikusok szerint nem hiányoznak a titkosszolgálati módszerek sem, számos – a szcientológia- egyház részéről természetesen tagadott – történet szól rágalmazásról, zaklatásról, fenyegetésekről, néha felbontott levelekről, lehallgatott telefonokról is.

A szcientológia-kritika több változata létezik, amelyek összekapcsolódhatnak egymással. Az egyik szerint a szcientológia-egyház gazdasági vállalkozás, amely pénzszerzésre törekszik, s ebben nincs semmi különös egy piacgazdaságban. Szcientológusok által vezetett vállalkozásokra azonban gyakori panasz üzleti módszereik brutalitása. Ami pedig a tudatfejlesztő tanfolyamokat illeti, vitatott, hogy a szcientológia nyújt-e annyit (vagyis teljes lelki és testi egészséget), amennyit a sok-sok ezer márkáért ígér. Gazdasági szervezetről, nem pedig – adómentességben részesülő – egyházról van szó, hangzott a német munkaügyi bíróság ítélete is, ami azt jelentette, hogy a szcientológia-egyház nem tudta megismételni az Egyesült Államokban elért sikerét.

Totalitárius szervezet

Egy másik változat szerint a szcientológia-egyház „pszichoszekta”, amely függőségben tartja, megfosztja szabad akaratuktól híveit – ami ellentétes a demokráciával. Még inkább politikai síkra terelődik a bírálat, amikor az egyház hierarchikus, „totalitárius” szervezetére helyezik a hangsúlyt. E totalitárius egyház térít és terjeszkedik, gazdasági és politikai pozíciókat szerez, végül is totális hatalomra, világuralomra tör.

Sasvári Attila - Berlin

Tudás a tudásról

(Magyar Hírlap 1997. február 1.)

A szcientológia („a tudásról alkotott tudás”) magja a dianetika, egy pszichológiai elmélet, amelyet az egyházalapító, Lafayette Ronald Hubbard (1911–1986) dolgozott ki az ötvenes években. Hubbard szerint az ember halhatatlan szellemi lény, úgynevezett „thetán”. „Analitikus” és „reaktív” értelemmel rendelkezik. Utóbbi rögzíti a fájdalmas élményeket, az „engramokat”. A minden testi és lelki baj mögött rejtőző engramokat az „auditing”-nak nevezett lelki terápiával lehet felszínre hozni és ártalmatlanná tenni. A cél a „megtisztulás”, a „totális szabadság”. Ehhez számos fokozaton, drága tanfolyamokon keresztül vezet az út. A szcientológia állítólag nemcsak minden betegség leküzdésére, hanem a képességek általános fejlesztésére is képes. A végső cél a „megtisztult” emberekből álló háború-, bűnözés- és kábítószermentes világ.

Az egyház szervezete a „Sea-Org”, a „tengeri szervezet”, amelyet 1968-ban egy hajón alapítottak. Ezen belül az egyház titkosszolgálatának tekintett „Guardians Office” foglalkozik az információgyűjtéssel (nem utolsósorban az ellenfelekről), a bírósági és pénzügyekkel, valamint a reklámmal. A szektából kiugrottak szerint a Sea-Org központjaiban a munka kemény, a fizetés kicsi és a számonkérés szigorú, a nem elég eredményes vezetők „rehabilitációs” táborba kerülnek. A hívők számát világszerte nyolcmillióra, Németországban harmincezerre becsülik. A szcientológia a pszichológiát és pszichiátriát okolja a világ bajaiért, így például szerinte közvetlenül és a befolyásuk alá került politikusok révén a lélekgyógyászok felelősek a holocaustért és a boszniai vérontásért. Miattuk nő állítólag a bűnözők, az elmebetegek és a kábítószeresek száma is.

K. K.

Perek és panaszosok

(Magyar Hírlap 1997. február 1.)

A bírósági perek végigkísérik a szcientológia-egyház történetét, a küzdelem az egyház és ellenfelei között váltakozó kimenetellel zajlik. Egyértelmű sikertörténet az amerikai: 1977-ben hivatalos iratok eltulajdonítása miatt még elítélték ugyan az egyházalapító Hubbard feleségét és tíz munkatársát, de azóta sikerült elérni az adómentességet biztosító vallási státust, sőt közéleti, politikai befolyást.

A szcientológia-egyház betiltásával megalakulása óta eddig több országban próbálkoztak, de mivel mindig új néven lépett fel, sikertelenül. Legutóbb, december végén, egy athéni bíróság tiltotta be a szervezetet, mivel a társadalomra és a közrendre veszélyesnek ítélte. Az eljárást, szcientológus hívők aggódó hozzátartozóinak panaszai nyomán, az athéni prefektus az ortodox katolikus egyház támogatásával kezdeményezte.

A viszonylag szigorúan fellépő német állam megértésre számíthat francia részről. A francia külügyminiszter teljes támogatást ígért a szcientológusok elleni harcban. S a francia közvéleményt aligha állította a szekta pártjára az a tavaly októberi per Lyonban, amelyben a szcientológia egyház egyik vezetőjét fogták perbe és ítélték el 18 havi letöltendő és ugyanilyen időtartamú felfüggesztett börtönbüntetésre azzal a váddal, hogy a tanfolyamokkal először adósságba, majd öngyilkosságba hajszolta egyik hívőjüket. 14 további vádlott sikkasztás és csalás miatt kapott felfüggesztett börtönbüntetést, nyolc társukat pedig felmentették. Németországban egy müncheni bíróság kötelezte nemrégiben az egyházat 30 ezer márka visszafizetésére abból a 170 ezerből, amibe egy nyugdíjas mérnöknek kerültek a gyógyulást ígérő kurzusok.

A szcientológia gyógyászati módszereivel bizonyultak elégedetlennek Oroszországban is. Az egészségügyi miniszter tavaly betiltotta azok alkalmazását, főleg a többórás szaunából és nagy mennyiségű vitaminból álló kúrákat, amelyek nyomán radioaktív sugárzással fertőzött csernobili gyerekek állítólag szédülési rohamokról és súlyos kelésekről panaszkodtak.

Üldözésről beszélt az olasz szcientológia-egyház egyik szóvivője, Fabio Amicarelli azt követően, hogy „bűnös szövetkezés” miatt a közelmúltban egy milánói fellebbviteli bíróság börtönbüntetésre ítélte a szcientológia- egyház 29 tagját. Az ügyészek ugyanis fellebbeztek az ítélet ellen, amellyel a bírák felmentettek az adócsalás vádja alól 67 szcientológust. Hét további szektatagot Milánóban enyhébb, 9-től 20 hónapig terjedő börtönbüntetésre ítéltek befolyásolható emberekkel való „rossz bánásmód” miatt. Az adócsalás vádja alól viszont felmentették őket.

K. K.

Menedzserképzés és ingatlanspekuláció

(Magyar Hírlap 1997. február 1.)

A szcientológia nem demokratikus szervezet, de például a katolikus egyház sem az. Jelenleg komolyabb veszélyek is leselkednek a demokráciára. A diszkrimináció ellentmond a vallásszabadság elvének, fejtette ki lapunknak Johannes Wilms vallástudós, a Berlini Szabad Egyetem vallástudományi intézetének munkatársa.

• Mi különbözteti meg a szcientológiát más szektáktól?

A szcientológia-egyház mintegy két évtizede van jelen Németországban – de akkoriban még voltak vetélytársai. Manapság szinte csak róla esik szó, s ennek alighanem köze van a szcientológia és a gazdaság különleges viszonyához. Más szekták is folytattak gazdasági tevékenységet, de ez mindenekelőtt meghatározott szükségletek kielégítésével volt kapcsolatos. A szcientológusok viszont nem ismernek ilyen korlátokat. Vállalkozásaik csak a pénzszerzést szolgálják, a kapitalizmus olyan területeire léptek, mint a menedzserképzés vagy az ingatlanspekuláció. Mindez nem véletlen, a szcientológia ígérete és célja a személyes teljesítmény állandó fokozása, összekapcsolva az egyén spirituális értékének, sőt boldogságának növekedésével. Ez kitűnően megfér e gazdasági renddel, mondhatnánk, kapitalista hitről van szó.

• Mi a véleménye a szcientológiát sújtó németországi diszkriminációról?

Ez ellentmond a vallásszabadságnak. Az állam problematikus értelmezését mutatja, hogy egy szekta egésze ellen jogi és titkosszolgálati eszközöket vetnek be. Bíróságra akkor van szükség, ha a szcientológusok megsértik a törvényeket. A szcientológia nem demokratikus szervezet, de például a katolikus egyház sem az. Jelenleg komolyabb veszélyek is leselkednek a demokráciára. A szigorú fellépést az is magyarázhatja, hogy nálunk még mindig nem ment végbe állam és egyház egyértelmű szétválasztása. Az Egyesült Államok viszont hagyományosan a szekták és különböző vallások hazája.

S. A.

Bajos beavatkozni

(Magyar Hírlap 1997. február 1.)

A magyar hatóságok a szcientológusok, illetve más vallási közösségek, szekták belső életéről sem rendelkeznek túl sok információval, hiszen bármiféle külső beavatkozás a lelkiismereti szabadság megsértését jelentené – hangsúlyozta kérdésünkre Csendes László, az ORFK bűnmegelőzési osztályának munkatársa. Az ifjúságvédelmi szakember ugyanakkor meggyőződéssel vallja, hogy bizonyos szekták tevékenysége kifejezetten hátrányosan befolyásolja a fiatalok testi-szellemi fejlődését. Elsősorban az jelent gondot, hogy egyik-másik vallási csoport a tagjait elszigeteli, kiszakítja a társadalomból, és számukra torz értékrendet közvetít.

Csendes László elmondta: elsőként 1991–92-ben találkoztak vallási szekták tevékenységével. Akkor szülők százai fordultak a különféle hatóságokhoz, mert korábban normális életet élő gyermekük magatartása alapvetően megváltozott, sőt többen el is költöztek új „barátaikhoz”.

Pontos adatokkal senki sem rendelkezik, de egyes szakértők szerint száznál több vallási közösség működik Magyarországon, amelyek egy részének módszereivel igen nehéz azonosulni. Így nem fogadható el, hogy szekták gyermekeket dolgoztatnak, akik például vallási tárgyú könyveket árulnak, vagy rosszabb esetben naphosszat mezőgazdasági munkát végeznek – természetesen mindezt feketén. Az sem igazán helyeselhető, ha bizonyos vallási csoportok elsősorban jómódú gyermekeket igyekeznek – egyes vélemények szerint valamiféle pszichotechnika segítségével – befolyásuk alatt tartani, hogy nagykorúvá válásukat követően vagyonukat megszerezzék. Csendes Lászlótól megtudtuk: már nálunk is volt példa rá, hogy szekta családi házhoz jutott, sőt az egyik tag által örökölt malmot is megszerezte. A csoportok egyike-másika tehát a törvényesség határán vagy kissé már azon túl működik, beavatkozásra azonban alig van mód.

L. K.

Az alapmű

(Magyar Hírlap 1997. február 1.)

Lafayette Ronald Hubbard munkája, a „Dianetika. A szellemi egészség modern tudománya” először 1990-ben jelent meg Magyarországon az Interbright kiadó kiadásában, majd 1992-ben és 1993-ban a könyv utánnyomása látott napvilágot. 1994-ben a New Era gondozásában adták ki a könyvet.


Vissza az előző oldalra