Fel | Kezdőoldal | Kategóriák | Tartalom | Linkek | Irodalomjegyzék

SZTTKSzcientológiai Tudást Tanulmányozó Kör

Sokkoló sokkolás

(Magyar Hírlap 1994. november 24.)

K. Ferenc decemberben lesz 18 éves, de még nem tudni, hogy születésnapját otthon, vagy a zárt osztályon tölti-e. Jelenleg ugyanis a Tétényi úti Szent Imre Kórház pszichiátriáján fekszik. Édesanyja mindent elkövet, hogy hazavigye beteg gyerekét, akit fiatalkorúsága és a szülői tiltakozás ellenére elektrosokkal kezeltek.

Az anya elmondása szerint a múlt hét szombatján fia megjelent a munkahelyén, ám onnan kitessékelték: várja meg a kapu előtt. A fiú dörömbölni kezdett a csukott ajtón, mire a portáról kihívták a rendőrséget. Ők nem tudtak vele mit kezdeni, és értesítették a mentőket, akik azt mondták: zárt osztályra viszik. A fiú nem ellenkezett. Vasárnap reggel ott találta édesanyja, a szombatinál jobb állapotban. Azt mondja, a gyerek napról napra javult a gyógyszerek hatására, napi adagját fél tablettára csökkentették. És már nem hallucinált, miként szombaton este az utca kövén fekve, hogy halott lenne, vagy ő volna a megváltó.

A hétfői látogatáskor megdöbbenve hallotta gyerekétől az asszony, hogy elektrosokk-kezelést kapott, a kezelőorvos pedig arról tájékoztatta, hogy ebből kúrát tervez. Az anya elismeri: „a fiával nem volt minden rendben, mert bekattant nála valami”. Ő ezt arra vezette vissza, hogy a gyerek két nappal korábban vette először kezébe a bibliát.

Az anya tegnap délelőtt a rendőrségen próbálta kideríteni, hogy mi történt a múlt szombaton. A jegyzőkönyvet nem mutatták meg neki, de annyit elmondtak, hogy azért hívták ki őket, mert a bejelentő szerint „egy ismeretlen dörömböl a kapun”. Szerepel az iratokban, hogy a fiú sem önmagára, sem környezetére nem volt veszélyes. Tulajdonképpen azért hívták ki a mentőket, mert nem tudtak mit kezdeni a földön vergődővel, aki azt hajtogatta, ha nem engedik be, akkor tekintsék halottnak.

Ezért került a zárt osztályra. Kezelőorvosa sem a fiú állapotáról, sem a gyógyítás módjáról nem nyilatkozott lapunknak. A pszichiátriai osztály főorvosa, Szilágyi doktor pedig azt a tájékoztatást adta, hogy a fiú súlyos állapotban, az elmebetegség első fázisában került hozzájuk. Véleménye szerint éppen ezért kellett erélyesen gyógykezelni. Mivel közvetlen veszélyeztetett állapotban volt, elrendelték az elektrosokkot, amihez nem kérték a szülők hozzájárulását. Eredetileg három alkalmat terveztek, de ha az anya nem járul hozzá, akkor nem folytatják. Helyette gyógyszerrel kezelik a fiút, aki a főorvos szerint az elektrosokk hatására sokat javult, hamarosan átkerülhet a nyílt osztályra. Ám tanácstalan akkor, ha a szülők a gyógyszeres kezelésbe is bele akarnak szólni, vagy más módon akarják meggyógyítani a kétségkívül beteg gyereket.

Az eset kommentálására Veér Andrást, az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet főigazgató főorvosát kértük meg. A módosított – de még nem hatályos – elmetörvény kötelezővé teszi a gyors bírói szemlét, vagyis hogy egy ember zárt osztályon tartásához bírói döntés szükséges. Ezt a döntést a bíróság természetesen az orvos javaslata alapján, de saját hatáskörében eljárva hozza meg. Ma enélkül nyolc hétig lehet elmebetegeket a szabadságukban korlátozni, jóllehet ez sérti az alkotmányban rögzített alapvető jogot. Ám a 18 év alattiaknál a gyógykezeléshez szükséges a gyám (ebben az esetben a szülő) írásos beleegyezése. K. Ferenc édesanyjától ilyet nem kértek, nem is kaptak volna. Ő ugyanis nem akarja, hogy az elektrosokk hatására pusztuljanak a szövetek fia agyában. Ezt olvasta ugyanis egy külföldi tanulmányban, valamint azt, hogy néhány kezelésnek amnézia a következménye, végső soron pedig a növények szintjére lehet süllyeszteni az embert.

K. Ferencen már végrehajtottak egy elektrosokk-kezelést, amelynek remélhetőleg nem lesz ilyen súlyos következménye. De a sokkolás megtörtént. Ezért csak mások épülésére idézhetjük az Európa Tanács idén április 12-én kelt, 1029. számú határozatát, amely a pszichiátria és az emberi jogok ügyében született. Ebben az áll, hogy lobotómiát (agyműtétet) és elektrosokk-terápiát a következő személyek egyikének írásos hozzájárulásával szabad alkalmazni: a beteg vagy gyámja, vagy gondozója, vagy a beteg által választott képviselő, vagy egy olyan bizottság, amely nem kizárólag pszichiátriai szakértőkből áll. De ez a határozat sem kötelező még nálunk.

Szikora Katalin


Vissza az előző oldalra