Fel | Kezdőoldal | Kategóriák | Tartalom | Linkek | Irodalomjegyzék

SZTTKSzcientológiai Tudást Tanulmányozó Kör

A vallásszabadság határai

(Magyar Hírlap 1997. szeptember 27.)

A történelmi egyházak közös fellépése az általuk társadalomellenesnek minősített vallási közösségekkel szemben egyelőre inkább az információk átadására szorítkozik. A Dobogókőn e héten tartott nemzetközi ökumenikus konferencia 16 országból érkezett katolikus, protestáns és ortodox résztvevői azt próbálták felmérni, hol húzódnak a vallásszabadság határai.

A tanácskozáson az új vallási mozgalmak némelyikéről megállapították, hogy mind az egyén, mind a család, mind pedig a társadalom egésze számára veszélyt jelentenek. Ezek közül a konferencia végén rendezett tájékoztatójukon a résztvevők a szcientológiához, a Krisna-hithez és a Jehova tanúihoz kötődő csoportok tevékenységét nevezték meg. Harmati Béla evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke elmondta: szükségszerű megállapítani ezeknek a mozgalmaknak a működésével kapcsolatban, hogy hol húzódnak a vallásszabadság határai. Johannes Aagaard, dán teológus véleménye szerint a vallásszabadság addig érvényes az új mozgalmakra, amíg azok nem kívánnak meghatározó helyet elfoglalni a közéletben. Ha viszont a „magánvallás” szintjét átlépik, vállalniuk kell a közéleti ellenőrzést, és ha „könnyűnek találtatnak”, tevékenységüket korlátozni kell. Lapunk kérdésére Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke kijelentette: Magyarországon külön intézmény kellene, hogy fel lehessen mérni, mely szekták milyen hatásfokkal vannak nálunk jelen. Így egyelőre nem született még határozott állásfoglalás arról, hogy az új vallási mozgalmak közül melyek jelenthetnek valódi veszélyt, és hol lehet szó még dialógusról. Az érsek úgy értékelte, hogy a dobogókői konferencia főleg az információáramlással - amelyet állandósítani akarnak - segítette a történelmi egyházak ökumenikus fellépését. - Tájékoztatáson kívül nincs egyéb eszközünk - mondta ki a püspöki kar elnöke. Thomas Gandow, a berlini Dialog Intézet igazgatója ehhez hozzátette: az információcserén túl a „megtámadott történelmi egyházaknak” határozottabban kell válaszolniuk a kihívásokra. Németországban már az állam sem maradt semleges: fellép a destruktívnak ítélt szcientológia egyházzal szemben.

N. O.


Vissza az előző oldalra