Fel | Kezdőoldal | Kategóriák | Tartalom | Linkek | Irodalomjegyzék

SZTTKSzcientológiai Tudást Tanulmányozó Kör

A genetikus noteszából • A tudathasadás rejtélye

(Magyar Hírlap 1996. február 6.)

A skizofrénia (tudathasadás) az egyik leggyakoribb elmebetegség, népességbeli előfordulását 0,8-1 százalékra teszik. Általában korán: 15–25 éves korban jelentkezik. Az érettségi táján szokott bekövetkezni a tudat „hasadása”.

A betegség megjelenése változatos. Valószínűleg több típusra bontható. Létrejöttében a genetikai hajlam egyértelműen igazolt. Egypetéjű ikrek mindkét tagjában sokkal gyakrabban fordul elő, mint a kétpetéjűekben. Ha valamelyik szülő skizofrén, a gyermekek 12 százalékában várható az ismételt jelentkezés. A skizofrén anyák nemigen képesek gyermekük ellátására, ezért gyakran adják újszülöttjeiket örökbe. Az egészséges nevelőszülőknél felnövő gyerekek körében is 10 százalék körüli a betegség jelentkezése. A skizofréniahajlam bizonyosan több génre vezethető vissza, mivel a családi halmozódás nem felel meg a Mendel-szabályoknak. A génekről idáig azonban keveset tudtunk. A Nature Geneticsben azonban most négy kutatócsoport számolt be a skizofrénia genetikai eredetével kapcsolatos kutatásaikról. Közülük három arra a következtetésre jutott, hogy a 6-os kromoszóma egyik régiójában olyan gének vannak, amelyek a skizofrénia létrejöttében szerepet játszanak. Emellett a 9., 20. és 22. kromoszóma különböző helyein lehetnek még ezért a hajlamért felelős gének

A Nature november 9-ei számának két tanulmánya viszont a skizofrénia kórfolyamatába enged betekintést. Idáig az agy alaki vizsgálatával próbálták a skizofrénia kialakulási helyét megtalálni, a homloklebeny került gyanúba. Most a legkorszerűbb vizsgáló módszereket hívták segítségül. A skizofrénekre jellemző a hallucináció (hadd emlékeztessek Csontváry jól ismert hallucinációjára: amikor a hang tudomására hozta, hogy ő lesz a legnagyobb festő). A hallucináció alatt speciális technikával vizsgálták az agyat, és pontosan azonosítani tudták mind a hallási, mind a látási hallucinációk helyét. A másik neurokémiai kutatás egyértelművé tette, hogy a skizofrénia létrejöttében az egyik idegingerület-átvivő anyag: a dopamin játszik kulcsszerepet. A skizofrének kóros dopaminérzékenységét mutatták, és ez megmagyarázhatja e betegség jellemző tüneteit: a gondolkodászavart, hallucinációkat, figyelemdeficitet stb. A skizofrénia agyi lokalizációjának, mechanizmusának és genetikai hátterének megértése bizonyosan hozzájárul majd a betegek hatékonyabb kezeléséhez és végső soron e szomorú betegség megelőzéséhez is.

Dr. Czeizel Endre


Vissza az előző oldalra