Fel | Kezdőoldal | Kategóriák | Tartalom | Linkek | Irodalomjegyzék

SZTTKSzcientológiai Tudást Tanulmányozó Kör

Osztrák tanácsok szektaügyekben

(Magyar Hírlap 1997. augusztus 11.)

Az osztrák családügyi miniszter szeptemberre új, szektaügyekben illetékes tanácsadó szolgálat létesítését ígéri. A nem először elhangzott bejelentésnél is nagyobb vihart kavarhat a néppárti miniszter másik kezdeményezése: párthatározatot sürget, amely kizárja a szcientológia híveit mindenfajta funkcióból, a parlamenti képviselőségből is.

MH-Bécs

Martin Bartenstein kezdeményezését Ausztriában sokan kétélű fegyvernek tartják, s attól tartanak, hogy az eddig viszonylag passzív szekta iránt hirtelen támadt figyelem is inkább erősíti a szcientológia híveit. Az érdeklődést a Néppárt biztonságpolitikai szóvivője keltette fel, aki védelmébe vette egyik közeli barátját, a burgenlandi Oberpullendorf városi tanácsosát, pontosabban magát a szcientológiát. Paul Kiss néppárti politikus elmondta: szcientologista barátjától részletesen értesül e tanokról, s a hívők tevékenységéről, gyűléseiről szóló beszámolók arról győzik meg, hogy túlzottak a szekta veszélyéről elterjedt hírek.

Megjegyzése általános felzúdulást váltott ki, és felvetette a kérdést, vajon lehet-e éppen biztonságpolitikai referens olyan személy, aki rokonszenvezik a hatalom megszerzésére törekvő, tagjait a bénultságig terrorizáló, kétes üzleti tevékenységet folytató s ráadásul magát vallásként feltüntető szervezettel. Kiss félreértésre hivatkozva rögtön elhatárolta magát a tagság gyanújától, s nyilatkozatát pártja el is fogadta. Később kiderült, hogy Kiss nem érte be barátja információival, maga is elzarándokolt a sussexi káderképző központba.

Bartenstein javaslata a szcientológia első látványos ausztriai kiközösítése lenne: elfogadása esetén az oberpullendorfi városatya is kénytelen lenne megválni a közélettől. Patikájában azonban háborítatlanul árulhatná tovább azt a Kal-Mag nevű szert, amit maga a szektaalapító Ron Hubbard állított össze, egyebek mellett az atomenergia ellen biztosan védő italként. Az inkább kultikus jelentőségű keveréknek Ausztriában nincs túl nagy keletje (pocsék íze sem vonzó), mint ahogy a szcientológia szekta tagjainak száma is ötezer körül stagnál évek óta, s nagy nevek nincsenek a listán.

Újabb hívőkre a szekta külföldi irányítói a vállalkozói szférából számítanak - közvetett módszerekkel. Nemegy méregdrágán kínált tanácsadói tanfolyam anyaga származik a szcientológia atyjától - ezt azonban csak apró betűs felirat jelzi az anyagon. A továbbképzés részvevői sokszor már „meg vannak véve”, mire megtudják, milyen tanok szolgálatába szegődtek. Óhatatlanul az ausztriai befolyás növekedését eredményezi a szcientologisták kiátkozása a szomszédos Németországban: bevételeiket egyre gyakrabban helyezik el tiroli bankszámlákon. Ennél is érdekesebbek a hírek, hogy a szekta Ausztriát akarja megtenni a keleti - ezen belül magyarországi - terjeszkedése bázisává.

Kiss kijelentésére azonnal beindult a „reklámhadjárat”: hogy az eddig tudatlanok is tájékozódjanak, a szcientologisták Bécs kellős közepén osztogatják lapjukat, amely Veszélyben a vallásszabadság címmel jelentet meg vezércikket. Véletlen egybeesés, hogy az illetékes osztrák hatóság éppen most mondta ki: továbbra sem tekinthető vallásnak a Jehova tanúi. A vallássá nyilvánítás iskolai oktatást tenne lehetővé: a hivatalos Ausztria semmiképpen nem kívánja propagálni az államhatalomra és saját tagjaira egyaránt veszélyesnek tartott szekta nézeteit. Ez utóbbiak közül a legelfogadhatatlanabb - a hatalomra törekvésen kívül - a vérátömlesztés tiltása, ami az utóbbi időben nemegy szektatag, illetve gyermek életébe került. A szekták ugyanakkor jó eséllyel toboroznak a társadalommal, a politikával és a hivatalos egyházakkal egyre elégedetlenebb lakosság köréből új hívőket. Ráadásul nagy ellenfelük, az állam az erőszakos módszerekkel szemben igencsak lanyhán érvel: a kormány felvilágosító kiadványa feltárja ugyan a 32 működő szekta lényegét, kérdés azonban, eljut-e a legveszélyeztetettebbekhez, akiket a szekták biztos szimattal megtalálnak.

Szászi Júlia


Vissza az előző oldalra