Fel | Kezdőoldal | Kategóriák | Tartalom | Linkek | Irodalomjegyzék

SZTTKSzcientológiai Tudást Tanulmányozó Kör

Könyvek

Kiemelések tőlem.

Dr. Veér András - Dr. Erőss László: Bolondok (űr)hajója - a szcientológia titkai

„Nehéz egy könyvet elkezdeni, de befejezni sem könnyű. Még nagyon sok mondanivalónk lenne, hisz az Internet, az MTI, a különböző hírközlő szervek ontják a szcientológusokról szóló információkat, bírósági eljárásokat, a híres emberek támogató csapatának akcióit. Valahol azonban már csak a kézirat leadási határideje miatt is önmérsékletet kellett mutatnunk. Igyekeztünk azonban befejezni az első részt azokkal az anyagokkal, amik még szeptemberben hozzáférhetők voltak.

Mintha világszerte offenzívában lenne a szervezet. Lehet, hogy a könyv megjelenése időpontjában már újabb botrányokról szólnak a napilapok. Mindezek elemzése azonban nem marad el. A téma kimeríthetetlen... Hogy mekkora a baj idehaza, azt következő könyvünkből megtudhatják.”

A könyv erényei felülmúlják hibáit: a gyenge szerkesztést, a helyenként túlságosan lekicsinyített dokumentumokat és újságcikkeket, amiket a rövidlátók szemüveg nélkül, a többiek nagyítóval olvashatnak el. A könyv hibája, hogy kicsit egyoldalú képet sugároz. Ezt a képet a harmadik kötet úgy érzem ellensúlyozza. A sok dokumentum és újságcikk értékes forrássá teszi a könyvet - nem utolsó sorban ezen honlap számára.

Linkek:

Vissza a Dr. Veér Andrással foglalkozó oldalra

[A könyv az irodalomjegyzékben]

Dr. Veér András - Dr. Erőss László: Magyarország a szcientológia (pók)hálójában

[Sajnos még nem kaptam vissza a haveromtól, aki időközben már másik városba költözött - ezért is hiányzik sok minden a honlapról. Akit illet! Igazán léphetnél ez ügyben, nem tudlak elérni! ;-)]

A legelső link ízelítőt ad a könyv tartalmából.

Linkek:

Vissza a Dr. Veér Andrással foglalkozó oldalra

[A könyv az irodalomjegyzékben]

Dr. Veér András - Dr. Erőss László: A szcientológia mocsarában

Hátsó borító:

„A MOCSÁRBÓL, a lápvilágból, a rejtélyek lidérces tájaiból a reménytelenség, a vesztes kalandok mérgező levegője árad. Aki nem ismeri itt a járást, könnyen elsüllyedhet. Belefullad a viperák-járta ingoványba, lehúzza a mélybe a hínár, vagy éppen az álságosán szép, ámde mérgekkel átjárt láp virága. Vagy a mocsárban termő, s óvatlan utazókra váró sokfajta húsevő növény... Vércsék, rákok, kígyók világa ez. Az utazónak, ha túlságosan messzire merészkedett, innen már nincs visszatérés.”

Hát, talán majd írok róla bővebben is.

[A könyv az irodalomjegyzékben]

Dr. Bánki Csaba: Az agy évtizedében Dr. Bánki M. Csaba: Az agy évtizedében

A világ egyik legjobb könyve! :-) Részlet a bevezetőből:

„Szinte minden, amit ma az agyról tudunk, a legutóbbi 30-40 év felfedezése. Ezalatt az idő alatt az is kiderült, hogy az bizony komplikált szerv: néhány áramkörnél, tranzisztornál, gyárilag kész programnál vagy 'pszichikai erőnél' sokal több van benne és sokkal többre képes. Minderről azonban ma még csak kevesen tudnak; a mai ember sokkal jobban ismeri a távoli bolygókat vagy akár az elemi részecskéket is, mint a tulajdon agyát. Ami azt illeti, ez meg is látszik a világunkon.”

És egy kis ízelítő a könyvből:

„Már az ötvenes években gyanítani kezdték, hogy az emlősállatok, köztük persze az ember szervezetében is ketyeg valahol egy valamiféle 'biológiai óra' és ez vezérli - sok egyéb mellett - az alvást is. Ez a feltevés igaznak bizonyult: nem is csak egyetlen, hanem rövidesen két vagy három ilyen biológiai óraként működő rendszert is sikerült találni az agyban. ... Az egyik ilyen biológiai óra nem más, mint ... a tobozmirigy. Bár az agy egyik rejtett zugában található, valójában nem része az agynak (nem is idegsejtekből áll), hanem rendes hormontermelő mirigy. Fény hatására beszünteti a hormonok gyártását. Miután a természetben a világosság és a sötétség ritmusosan változik, a tobozmirigy ezt a ritmust fordítja le belső hormonális ritmusra, így vezérel egy sor idegrendszeri folyamatot. ... A másik fontos biológiai óra viszont jórészt független a külső hatásoktól: önálló belső (kémiai) programja van, ami huszonnégy órás ritmusban változtatja a saját tevékenységét.... Érdekes tény, hogy ez a biológiai óra egy kicsit késik: ha magára hagyják, nem pontosan 24 órát számlál egy napnak, hanem annál fél órával többet.”

Bepillantás az agykutatás kulissza titkaiba :-)

„A láz is álmosít - vizsgálatok igazolják, hogy az agy hőmérsékletének emelkedése alvást idéz elő. Az agyalapon, a hipotalamuszban ugyanis hőérzékeny sejtek vannak, és ezek hőmérséklet-emelkedéskor alvásra (méghozzá kifejezetten mélyalvásra) hangolják az agykérget. Egy elmés szerkezettel, lényegében a mikrohullámú sütő elvén, az agy meghatározott pontjait külön-külön fel lehet melegíteni: így fedezték fel ezt a hőrézékeny alvásközpontot. ... Mi több valószínű, hogy a kemény fizikai munka, kemény sportolás utáni elálmosodást is az okozza, hogy a rákövetkező pihenéskor a test hőmérséklete egy kissé emelkedik, mivel a felgyorsult anyagcsere még egy ideig fokozottan termeli a hőt. A láz azonban közvetve is álmosít.”

[A könyv az irodalomjegyzékben]

Dr. Bánki Csaba: Agyunk gyógyszerei Dr. Bánki M. Csaba: Agyunk gyógyszerei

A könyv hátulján ez olvasható:

„Ősidők óta próbálunk különféle bajaink ellen gyógyszereket szedni, ám a pszichikai betegségek: a szorongások, a depressziók, az elmebetegségek és a többiek ellen igazán hatásos gyógyszerekkel csak alig néhány évtizede rendelkezünk.

Még ma is sokan azt gondolják, hogy a pszichés betegségek kezelésére szolgáló összes gyógyszer egyszerűen csak 'nyugtató', legfeljebb az egyik erősebb, a másik gyengébb. Ez a hit abból ered, hogy régebben a pszichés betegségeket is egyszerű 'idegességnek' (neurózisnak) tartották.

Márpedig az 'idegesség' nem betegség, legfeljebb a betegség egyik tünete. A mai pszichiáter nem tüneteket, hanem a tünetek mögött rejlő agyi betegségeket gyógyít.

A pszichés betegségek mai gyógyszerei éppoly kevéssé 'nyugtatók', mnt ahogy a penicillin sem csak lázcsillapító. Egyesek rosszalják a betegek és a hozzátartozók hiteles és pontos tájékoztatását a gyógyszerekről. Némelyek szerint ez kizárólag az orvosokra tartozik; a beteg ne kíváncsiskodjon, ne tegyen fel kérdéseket, hanem csak vegye be szépen az előírt adagokat. Való igaz, hogy a legtöbb pszichikai zavar a mai, korszerű gyógyszerekkel sikeresen kezelhető, ám a siker a mindennapi valóságban mégis kisebb az elméletileg várhatónál. A pszichiáterek ugyanis világszerte azt tapasztalják, hogy sem a betegek, sem a hozzátartozóik nem követik pontosan az orvosi útmutatásokat. Többek között azért sem, mert pusztán 'az orvos utasítása' nem elég.

Egy utasítás - felnőtt emberek számára - csak akkor meggyőző, ha az értelmét és a célját egyaránt érthetően és világosan elmagyarázzuk. Márpedig amit mi orvosok tényleg világosan értünk, azt érthetően el is tudjuk magyarázni.

[A könyv az irodalomjegyzékben]


Vissza az előző oldalra